GRAPHENE, TÖBB CÉLÚ ANYAG
A grafén egy új anyag, amely forradalmasítani fogja azt, amihez ruhákat használunk.
Az új szövetekről korábban már említett cikkünkben a grafén továbbra is felkavarást okoz. És jó okkal. 2004-ben a Manchesteri Egyetem két kutatója, André Geim és Konstantin Novoselov fedezte fel, és 2010-ben fizika Nobel-díjat kapott. Ez a soha nem látott új anyag számos kivételes tulajdonsággal büszkélkedhet.
A grafén egyetlen méhsejtmintába rendezett szénatom-alakot kap, tiszta formában, adalékanyagok és kémia nélkül. Harmonikával hajtogatott lapokba rendezve, lapos és nyújtható felülete, valamint hő- és elektromos tulajdonságai miatt a környezeti hasznosság mellett ideális jelölt a textilintegrációhoz, mivel a grafén elnyeli a szénhidrogéneket és szerves anyagokat.
A grafén egy atom vastag grafitrétegként írható le. Ez a többi allotróp, többek között a grafit, a szén, a szén nanocsövek és a fullerének alapvető szerkezeti eleme. Határozatlanul nagy aromás molekulának is tekinthető, amely a lapos policiklusos aromás szénhidrogének családjának korlátozó esete. A grafénkutatás gyorsan bővült, mióta az anyagot először 2004-ben izolálták. A kutatást a grafén összetételének, szerkezetének és tulajdonságainak elméleti leírása szolgáltatta, amelyeket évtizedekkel korábban kiszámoltak. A kiváló minőségű grafén szintén meglepően könnyen elkülöníthetőnek bizonyult, így további kutatások is lehetségesek voltak. Andre Geim és Konstantin Novoselov a Manchesteri Egyetemen elnyerte a fizikai Nobel-díjat 2010-ben „a kétdimenziós grafén anyaggal kapcsolatos úttörő kísérletekért.
A grafénnel bevont szöveteket grafén-oxid kémiai redukciójával állították elő. Vezetőképes szöveteket több grafén bevonat alkalmazásával állítottak elő. Az elektrokémiai impedancia spektroszkópia megmutatta a szövetek vezető viselkedését. A pásztázási sebesség a ciklikus voltammetriával történő jellemzés kulcsfontosságú paramétere. A pásztázó elektrokémiai mikroszkóp az elektroaktivitás növekedését mutatta.